a mai futást egy lájtos migrénre cseréltem. nem tudom mifasz van, gyanítom front, de egész nap olyan voltam, mint a keringő gólyafos a levegőben, néha elszédültem, aztán a délutáni tréning alatt majdnem elaludtam és közben egész nap csak ettem volna, holott éhes nem voltam. holnapra remélem megjavulok, mert ez így nem funny. de legalább sütöttem két adag nyami light mozzarellás csirkemellet, ill. felvásároltam az aldiban az összes Belight terméket, rohadt jó a kínálat. pénteken lecsekkolom, hogy otthon mindezekből mit lehet kapni.
ma az is kiderült, hogy ha péntektől nem lennék szabin, akkor londonban élvezhetném az olimpiai megnyitót. látszott a kolléganőmön, hogy nagyon küzd, de nem volt pofája azt mondani, hogy nem mehetek szabadságra, tekintve, hogy másfél hónapja le van zsírozva, az ügyfél meg most állt elő ezzel a príma ötlettel, hogy 5 nap onsite support. valahogy nem hoz lázba a dolog, alig várom, hogy a tengerparton dögöljek. pedig általában sokkal jobban kedvelem az aktív városfelfedezős, országjárós nyaralásokat, de most pont egy hét haverok-buli-vodka, amire vágyik a habtestem.
gudnájt evribádi. reggel jön a zablepény kísérlet, előre korog a gyomrom.
